Szűzesség elvesztése

Hogyan veszítsük el?

Futó kaland és tópart kontra igaz szerelem és gyertyafény

Felmérések szerint a lányok tetemes része egy könnyed nyári este, némi alkohol elfogyasztása után, a védekezésről tökéletesen megfeledkezve veszti el szüzességét – és közülük sokan úgy is hiszik, ez a természetes. Mindemellett még ma is vannak néhányan, akik úgy gondolják, a szüzesség érték, amit csak az arra érdemes férfi kaphat meg a tökéletes pillanatban. Bárhogy is vélekedjünk, a témáról beszélni kell – anyáknak, lányoknak.

– Az egyik ismerősöm már tizenkét évesen elkezdett a lányával beszélgetni a szexről – tudván, hogy manapság egyre korábban kísértés-közelbe kerülnek a csajok.

– Ezt abszolút jó taktikának tartom – válaszol dr. Somogyi Andrea pszichiáter. – Akkor is, ha ennyi idősen a kislányok még húzódoznak, amikor az anyukájuk „fel akarja világosítani” őket – egyébként javaslom, hogy kerüljék ezt a rémisztő kifejezést. Viszont biztos, hogy ők maguk is érzik, egyik pillanatban még gyerekek, a másikban pedig igazi nők. Elképzelhető, hogy egy tizenkét éves még nem mindig tud mit kezdeni a nőiességével, a nemiséggel, de a bogarat nem árt a fülébe ültetni. Tisztában kell lennie azzal, hogy anyával nyíltan lehet beszélni a szexről. Ha bármi kérdése van – akár egy hónap, akár egy év múlva –, azt bátran felteheti, és tudja azt is, ha bajba kerül, a szülei mellette állnak.

– Miként lehet erről a témáról úgy beszélni a „gyerekkel”, hogy annak eredménye is legyen?

– A szülőnek szembe kell néznie azzal, hogy a gyereke abba a korba ért, amikor igenis érinti a szexualitás. Ez egy más generáció, igen, velük minden hamarabb történik meg, mint vele. Ha ezt elfogadja, már az is előrelépés, akkor már tudnak partnerként beszélgetni. A lényeg nem a szaftos részleteken van, hanem a bizalommal teli légkör megteremtésén kettőjük vagy hármójuk között.

– Egy barátnőmnek a nővére adott útmutatást: tizennégy évesen a kezébe nyomott egy óvszert, és a lelkére kötötte, hogy ez mindig legyen nála, mert bármi történhet.

– Ez is egy módszer, és nem is annyira rossz. Ha ott az óvszer egy lány táskájában, az duplán megvédi: egyrészt a nem kívánt terhességtől és a fertőzésektől, másrészt miután hurcolja magával, piszkálja a fantáziáját, és a szex-ügy átgondolására ösztönzi. Nem éri majd felkészületlenül az a bizonyos nyári este, a ma-mindent-kipróbálok-hangulat…

– Hogyan „számíthatjuk ki” az optimális időt a szüzesség elvesztésére?

– Azt kellene végiggondolniuk a lányoknak, hogy ha húsz év múlva a saját gyerekükkel beszélgetnek arról, miként is történt meg velük, akkor vajon el merik-e majd mesélni az igazat. A vállalható érzelmi pillanat – az az optimális idő. És persze, amikor az illető testileg és érzelmileg egyaránt felkészült. A lányoknak is felelősséget kell érezniük a fiúk iránt – és természetesen fordítva, hiszen ez kettejük közös döntése, innentől minden következményt közösen kell viselniük. Vele szívesen viselném? – ez jusson eszükbe.

– Jó néhányan azért teszik meg, mert „ideje lenne már a szexnek”.

– Persze, a csoporthatás nagyon erős, gyakorlatilag kivédhetetlen. Egyetlen ellenszere, ha otthon olyan befogadó, megértő család vár, akikkel ez is átbeszélhető. Vagy, ha már engedtünk a barátnőink „nyomásának”, akkor is útmutatást, segítséget kapunk.

– Szerinted létezik külön testi és lelki szüzesség? Szűznek érezheti magát valaki csak azért, mert utólag úgy gondolja, nem a megfelelő partnerrel szeretkezett először?

– Például akkor, ha a fizikai történés egyes egyedül a csoportnyomásnak tudható be, de érzelmi oldala nem volt. Ha valaki így fogja fel az első, félresikerült szexuális kapcsolatát, ő ennek segítségével tud szembenézni azzal, hogy hibázott. Ez teljesen egészséges felfogás, kell néhány ilyen mankó az élethez – ahhoz, hogy túl tudjunk lépni a hibáinkon, és tanuljunk belőlük.

„Szűznek lenni már nem trendi!”

A tizenöt éves Anett tavaly nyáron „esett át a tűzkeresztségen”, és bár nem őriz rossz emlékeket az eseményről, nem is hagyott mély nyomokat benne.

– Egy buliban voltunk a barátnőimmel a Balaton partján, amikor összejöttünk pár helyes fiúval. Az egyik kinézett magának, elhívott sétálni a partra, és ott történt meg… Utána még találkoztunk párszor, de a nyár végén végleg elköszöntünk egymástól.

– Nem érezted korainak – tizennégy évesen?

– Dehogy! A legtöbb barátnőm is túl van már az első együttléten. Nem olyan nagy ügy ez, csak a szülők fújják fel, mert féltenek bennünket a terhességtől. Én azonban tudok vigyázni magamra, óvszert használtunk. A fiú idősebb volt, és tapasztalt, figyelt arra, hogy nekem is jó legyen. Hangulatos este volt, kicsit ittunk is, és nem esett rosszul, ami történt, de nem is volt különleges.

– Nem gondoltál arra, hogy esetleg várnod kellene, amíg igazán szerelmes leszel?

– Csak a dédanyáink idejében kellett szűzen férjhez menni, ma már ez nem divat. Ha jól esik a szeretkezés, miért ne? Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkivel lefekszem. Azóta csak egy barátom volt, akivel három hónapig jártunk. Én is vágyom a szerelemre, szeretnék találni egy rendes fiút, de a hosszabb kapcsolatra még ráérek. Addig élvezem az életet, és tapasztalatokat gyűjtök. Hogy majd az igazival tényleg olyan csodálatos legyen, mint mondják.

– Anettet és a hasonló cipőben járó lányokat csak egy valamitől óvnám – mondja dr. Somogyi Andrea. – Nehogy kiégjenek! A nagy tapasztalatgyűjtés során ne veszítse el jelentőségét a szeretkezés, főleg az első alkalom egy új partnerrel – mert az igenis fontos pillanat egy kapcsolat és egy nő életében.

„A szüzességem ajándék a páromnak”

Bár egy húszéves lány korántsem számít öregnek, aki ennyi idős korában még nem ismerkedett meg a testi szerelemmel, arra manapság a legtöbben furcsán néznek. Vagy azt hiszik, hogy vallási okokból tartóztatja meg magát, vagy azt, hogy valami nincs rendben vele. Évire azonban egyik sem igaz.

– Nekem egyszerűen belső meggyőződésből fakadt az a választásom, hogy csak annak adom oda a szüzességem, aki életem párja lesz – meséli a főiskolás lány. –Tini koromban persze jó néhány buliban voltam én is, és randizni is eljártam, de nagy csalódásként ért, hogy a fiúk többsége azonnal meg akart kapni, majd eldicsekedni velem, mint valami trófeával. Én nem akartam egy lenni a sok közül és nem is voltam még elég érett a szerelemre.

– Már érettnek érzed magad?

– Soha nem bántam meg a döntésemet, és megérte várni! Néhány hónapja boldogan élek a régóta várt nagy szerelmemmel. Ő lesz az, akinek odaajándékozom a szüzességem.

– Mikorra és hogyan „tervezed” az elsőt?

– Nem választottunk időpontot, ha eljön az ideje, akkor majd megtörténik. A barátom is azt szeretné, ha a legelső alkalom különleges és szép lenne számomra. Gyertyafényt, halk zenét, romantikát képzelünk el.

– Őt nem zavarja, hogy még szűz vagy?

– Körülbelül egy hete jártunk, amikor elmondtam neki. Megértett, sőt büszke rá, hogy vele leszek először. Ő szexuális téren eléggé tapasztalt, ami mindkettőnknek hasznára válik. Már többször pettingeltünk – ilyenkor rendkívül figyelmes és gyengéd, mindig figyel arra, nekem mi esik jól, és amit nem szeretnék, azt nem erőlteti. Most már én is egyre jobban „ráérzek”, és szívesen vagyok vele. Kicsit azért félek az elsőtől, de ez nem hasonlítható ahhoz a boldogsághoz, hogy ezzel szorosabbra fűzzük a viszonyunkat. Biztos vagyok benne, hogy a szerelmem gyengédsége, figyelme révén gyönyörű emlék marad számomra az a nap.

– Lehet, hogy van, aki azt mondaná – kezdi a pszichiáter –, Évi csalódni fog, ha ennyire készül és ilyen sokat vár az első alkalomtól, de én úgy gondolom, ez a fajta lelki ráhangolódás rengeteget adhat. Elképzelhető, hogy nem fog beleremegni a föld, de az biztos, hogy nagy és fontos élmény lesz mindkettőjük, és a kapcsolatukat csak megerősítheti.

Szigeti Hajni és Horváth Beáta