Inklúzió vagy kár? A „dupla maszk” rejtett ára

Posted by Marta Alvin in Szobamesék

### Az inklúzió árnyoldalai: A „kettős álcázás” rejtett költségei

Az utóbbi években az egyetemek és főiskolák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az inklúzióra és a neurodiverzitás támogatására. A cél, hogy minden diák számára olyan környezetet teremtsenek, ahol kibontakoztathatják képességeiket. Azonban egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy az inklúzió néha visszafelé sülhet el, különösen a neurodivergens diákok esetében, akik gyakran kénytelenek „kettős álcázást” alkalmazni.

#### Mi is az a „kettős álcázás”?

A „kettős álcázás” kifejezés arra a jelenségre utal, amikor a neurodivergens diákok nemcsak a többségi normához próbálnak alkalmazkodni, hanem közben elrejtik saját nehézségeiket és különlegességeiket is. Ez a kettős nyomás komoly kihívásokat jelenthet, hiszen folyamatosan megfelelési kényszer alatt állnak, miközben igyekeznek nem láthatóvá tenni sajátos igényeiket.

#### A „kettős álcázás” hatásai

Ez a rejtett nyomás komoly következményekkel járhat. A tanulmány szerint a „kettős álcázás” gyakorlata hozzájárulhat a kiégéshez, a stigmatizációhoz és végső soron a kirekesztettség érzéséhez. A neurodivergens diákok, miközben arra törekednek, hogy megfeleljenek az irreális „erősség-alapú” elvárásoknak, gyakran háttérbe szorítják saját szükségleteiket. Ez nemcsak a tanulmányi teljesítményüket ronthatja, hanem hosszú távon mentális egészségüket is veszélyeztetheti.

#### Mit tehetnek az egyetemek?

A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyetemeknek újra kell gondolniuk az inklúzió és a neurodiverzitás valódi jelentését. Az inklúzió nem merülhet ki abban, hogy a diákokat arra ösztönzik, hogy „erősségeikre” koncentráljanak. Ehelyett olyan támogató környezetet kell kialakítani, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy nyíltan felvállalhassák különlegességeiket és nehézségeiket egyaránt. Ez magában foglalhatja a rugalmasságot a tananyagokban, a személyre szabott támogatási rendszerek kialakítását, valamint a tanárok és az egyetemi személyzet képzését a neurodiverzitás jobb megértésére.

#### Konklúzió

Az inklúzió valódi megvalósítása nem egy könnyű feladat, de elengedhetetlen a jövő oktatási rendszereinek fejlődése szempontjából. Az egyetemeknek és főiskoláknak felelősségük van abban, hogy olyan környezetet teremtsenek, ahol minden diák, függetlenül attól, hogy neurodivergens vagy sem, teljes mértékben kibont