A szervezet jótékony „kábítószerei”

Posted by in Interjúk, Nők lapja

– Eufória, örömérzés, boldogság esetén több anyag szabadul fel a szervezetünkben, jórészt ismerjük, hogy ezek mit szabályoznak, de bonyolult mechanizmusukat még nem teljesen – magyarázza dr. Somogyi Andrea. A pszichiáter hozzáteszi: eufória, mámorosan jó érzés esetén leginkább szerotonin és endorfin termelődik az agyunkban. A szerotonin egyfajta ingerületátvivő anyag, az endorfin pedig az agyműködést szabályozza. Utóbbi kicsit a morfiumhoz hasonlítható: endogén (a szervezet által termelt) ópiátnak is nevezik, ráadásul az endorfin természetes fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik. Mindkettőre szükségünk van a normális agyműködéshez: ha például a szerotonin-szabályozásunk megváltozik, és ezért a normál mennyiségű szerotonint kevésnek érzékeli az agyunk, akkor – ennek talaján – depresszió vagy szorongásos betegségek alakulhatnak ki. Az endorfin-szabályozás megváltozása esetén pedig gyengülhet az immunrendszerünk és csökkenhet a fájdalomtűrő képességünk.

– Nem véletlen, hogy intenzív mozgáskor sokan éreznek mámorosan jó érzést, hiszen a sportolás során endorfin és szerotonin szabadul fel a szervezetben – mondja a pszichiáter. – Az endorfin-felszabadulás ilyenkor szinte transzállapotot hozhat létre (ez a hipnózishoz hasonlatos). Aki rendszeresen sportol, annak a kiegyensúlyozott endorfin- és szerotonin-szabályozás miatt erősebb az immunrendszere, magasabb a fájdalomtűrő képessége, s kevésbé betegszik meg például szorongásos betegségben vagy depresszióban. Végeztek egy kísérletet: enyhén depressziós betegeket két csoportba osztottak, egyik csoportot csak gyógyszeresen kezelték, a másik csoportba tartozóknak gyógyszer helyett rendszeres sportolást írtak elő – és egyforma volt a javulás mindkét csoport esetén. A transz kialakulása egyébként előidézheti, hogy akik ebbe az állapotba kerülnek, parázson is képesek úgy járni, hogy nem éreznek fájdalmat. De akár motorozás, alkotás vagy más tevékenység esetén is kialakulhat a transzállapot. Más a helyzet a szerelembe eséskor: a feniletilamin nevű agyi szabályozó anyag szintje emelkedik, amikor átéljük a szerelmi lángolást, az egymásra találás eufóriáját.

A szakember azt mondja, a testi érintés és a boldog párkapcsolat szintén endorfin- és szerotonin-felszabadulást okoz, nem véletlen, ha valaki boldog kapcsolatban él, akkor ritkábban betegszik meg. Láthatjuk tehát, hogy a mámoros boldogság hozzájárul ahhoz, hogy a szervezetünk harmóniában működjön – de ha ez nem jön létre, a fordítottját is létrehozhatjuk, vagyis a szervezetünket fokozottabb szerotonin- és endorfin-kiválasztásra késztethetjük, s ennek következményeként boldogabbnak érezzük magunkat. Ezért (is) érdemes tehát rendszeresen sportolni és relaxálni.
– Az endorfin felszabadulását előidézheti csokoládé, vanília és erős paprika fogyasztása is. A szénhidrátok, elsősorban a csokoládé, banán, tejtermékek, méz és a dió fogyasztása elősegíti a szerotonin-termelést, ezért esznek sokan bánatukban csokoládét, de ez veszélyes kört alakíthat ki, hiszen a csokievést hízás, a hízást pedig bűntudat-érzés kialakulása követheti, és a vége az lehet, hogy önértékelési zavar alakul ki – figyelmeztet Somogyi Andrea.