Demencia – Időskori pszichés problémák
Magyarország a különösen nagymértékben elöregedő országok közé tartozik. A közismerten rossz hazai egészségi állapotok következményei ebben a korosztályban összegződnek. A hazai időskorúak esetében egy fizikai állapotát tekintve fokozottan leromlott, gyakran alultáplált, szociálisan rendkívüli hátrányokkal, rossz lakáskörülményekkel, elszigetelődéssel küzdő tömeggel kell számolnunk. Jellemző adat, hogy a nyugdíjak reálértéke 1990-hez viszonyítva mára harminc(!) százalékkal csökkent. A férfiak különösen tragikus halandósági aránya miatt a 70 év feletti korosztályban a nők száma csaknem duplája a férfiakénak. Az időskori magány pedig, annak minden következményével, bizonyított kockázati tényező testi és pszichés problémában.
A kor előrehaladtával egyre nagyobb gyakorisággal jelenik meg az időskori szellemi hanyatlás, a demencia. A szakkifejezéssel demenciának nevezett folyamat alatt a szellemi (intellektuális) képességek felnőtt, vagy idős korban kezdődő kóros mértékű hanyatlását, leépülését értjük. Előfordulása a 65 év feletti lakosságban 5-15 százalékra tehető.
A kor előrehaladtával a megjegyző emlékezés kisebb-nagyobb mértékű csökkenése jellemzően bekövetkezik. Ez a jóindulatú forma azonban normális. A kóros mértékű szellemi hanyatlás legjellegzetesebb tünetét, a memóriazavart csak akkor tekintjük betegségnek, ha az egyén mindennapi életvitelében, foglalkozása gyakorlásában mind gyakrabban okoz problémákat. A demencia azonban több mint kóros feledékenység. A memóriazavaron kívül az intellektuális képességek és a személyiség változása a korábbi színvonalhoz képest egyértelmű hanyatlást mutat ebben az állapotban. Gyakran a kedvezőtlen személyiségvonások kerülnek előtérbe.
A demecia legjellemzőbb tünetei
- egyre súlyosbodó emlékezetzavar,
- az elvont gondolkodás képessége csökken,
- az önellátó képesség romlik,
- a logikus gondolkodás romlik,
- kedvezőtlen személyiségváltozások
Lényeges, hogy az idős korban is gyakran megjelenő depresszió nagyon gyakran utánozhatja a demencia tüneteit, azonban ilyenkor a tünetek teljes mértékben megszüntethetők megfelelő kezeléssel.
Mai ismereteink alapján a demencia oki kezelése még nem megoldott. A rendelkezésre álló gyógyszerekkel azonban jelentős eredménnyel lehet javítani az agy vérkeringését, anyagcseréjét, az idegsejtek működését. Megfelelő kezeléssel a kórfolyamat előrehaladása lassítható, a további romlás hosszú ideig nagymértékben fékezhető.
A mai magyar gyakorlattal szemben kórházba, speciális otthonokba csak akkor lenne indokolt utalni az idős embert, ha a kórkép súlyossága, illetve a családon belüli gondozás megvalósíthatatlansága miatt folyamatos, specializált kezelés válik szükségessé. A kezelésnek elsősorban az általános egészségi állapot, a betegek életminőségének lehetőség szerinti javítására, a leépülés hatásainak minimalizálására és az önellátási képességek, az önálló életvitel megőrzésére kell irányulnia. Sajnos, jellemző oként szerepelnek a nem megfelelően alkalmazott, mellékhatásként gyakran memóriazavarokat, a szellemi teljesítőképesség csökkenését okozó, tompító hatású gyógyszerek (altatók, nyugtatók stb) is. Figyelembe kell venni, hogy a hanyatlás gyakran nem az alapbetegség, hanem valamely egyéb, gyógyítható kísérő testi betegség okozza. Ezért a kezelésben pszichiáter, ideggyógyász, belgyógyász szoros együttműködése szükséges.
dr. Kiss Huba Gergely pszichiáter