Depresszió, Kedélybetegség

Posted by in Interjúk, Kiemelt, Népszabadság

„Elhagyott a barátnőm, készen vagyok, adjon valamit!” – ezzel is jött már depressziós öndiagnózissal beteg Dr. Somogyi Andrea pszichiáterhez receptért a Pharmaproject Pszichopraxis Ambulanciára. De nem addig van az! A szomorúság az érzelmi repertoár része, a depresszió viszont komoly pszichikai tünetcsoport, ami elsősorban szakértő terápiát igényel, és csak szükség esetén gyógyszeres kezelést.

A rosszkedv normális reakció a negatív életeseményekre, a súlyosabb, elhúzódó, különösen a kiváltó ok nélküli lehangoltság viszont már lehet a depresszió tünete is. Gyakran maga a beteg sem érti, mi okozza a lehangoltságát, csak azt érzi, hogy sötét szemüvegen át látja a világot. Eluralkodik rajta a depresszió hármas tünete: negatívan látja a világot, önmagát és a jövőt. Megváltozik a megszokott gondolkodásmódja, az érzelmei és a magatartása, a szokott problémák egyszerre megoldhatatlannak tűnnek.

Ezt a változást a környezet is érzékelheti, bár a depresszió nem mindig jár rossz hangulattal. A fő tünet inkább a gyengeség, az állandó fáradtság érzése. A beteg feladatait halogatja, nehezen kezd bármihez, lustának és tehetetlennek tűnik. Ezt kísérik a depresszió egyéb tünetei: az elhagyatottság, reménytelenség, értéktelenség érzése; érdektelenség a munka, a korábban élvezett hobbik, barátok, a társasági élet iránt. A gyakran fellépő koncentrálási nehézségek és feledékenység miatt a korábban határozott személyiség döntésképtelen lesz. Ha végül mégis elszánja magát, azonnal aggódni kezd, hogy helyesen döntött-e.

A gondok az ágyban is folytatódnak: alvászavar, álmatlanság, vagy épp túlzott alvásigény jelentkezhet. Gyakori a szexuális érdeklődés elvesztése, általában a vágyak, például az étvágy csökkenése. Emiatt a depressziós vagy étvágytalan lesz, vagy épp ellenkezőleg, kielégíthetetlen étvággyal nassol és hízik.

Beteg vagyok, fáj a szívem…

Különösen a lelki dolgokról nehezen beszélő férfiaknál gyakori, hogy a depresszió testi tünetekben, fájdalmakban mutatkozik: fejfájás, szájszárazság, csomó-érzés a torokban, mellkasi és hasi nyomás, székrekedés, nőknél menstruációs zavarok. Orvosi vizsgálat ezekre nem talál magyarázatot, a kivizsgálások negatív eredménnyel zárulnak – legalábbis egy darabig. Fel kell figyelni ilyenkor a spontán öngyógyító – vagy önpusztító – törekvésekre: a nyugtatók, altatók szedésére, a láncdohányzásra, és az alkoholizálásra.

Legsúlyosabb esetben a depresszió öngyilkosságig mélyül. Ennek tünetei az öngyilkossággal való fenyegetőzés, az élet értelmetlenségének emlegetése. A vagyontárgyak elosztogatása, nagy értékű életbiztosítás kötése, a végrendelkezés már komoly figyelmeztetés. Paradox jel lehet egy depressziós időszak után jelentkező hirtelen, váratlan jókedv, vagy megnyugvás, csendes derű is.

Krónikus kezelés

A depresszió általában periódusokban zajlik, egyénileg váltakoznak a jóllét és lelki válság időszakai. A betegek ötöde csak egyetlen depressziós időszakot él át, többségük több éven át szenved, az esetek felében pedig egyre hosszabb és súlyosabb periódusok jellemzők — a depresszió ezért krónikus betegségnek tekintendő. Ráadásul a betegség elhúzódása fordítottan arányos a gyógyulási tendenciával: minél később ismerik fel és kezdik a kezelést, annál nagyobb eséllyel lesz belőle nehezen orvosolható vagy jó eséllyel kiújuló krónikus állapot.

A leghatékonyabb kezelési forma a pszichoterápia és a hangulatjavító gyógyszeres kezelés együttes alkalmazása. A kiváltó okokat feltárni leginkább analitikus vagy kognitív pszichoterápiával lehet, amit a terapeuták egyénileg kombinálnak az autogén tréning vagy a neurolingvisztikai programozás módszereivel. Sokszor érdemes a családtagokat is bevonni a folyamatba.
A kiegészítő biológiai kezeléshez ma már negyedik generációs – „dual-action”, vagyis a szerotonin és a noradrenalin anyagcserére egyaránt ható – szerek állnak rendelkezésre. Az 1957-ben elsőként bevezetett antidepresszáns hatóanyaghoz, az imipraminhoz képest ezeknek lényegesen kisebb a toxicitása és kevesebb a mellékhatása. A gyógyszerválasztásnál bevált szempont a pozitív családi anamnézis: ha valamilyen szer bevált egy közeli vérrokonnál, az valószínűleg hatni fog. A sikeres antidepresszáns kezelést minimálisan 6, de inkább 9-12 hónapig teljes terápiás adagban ajánlott folytatni. A dóziscsökkentés lassan, maximum heti 25%-os csökkentéssel történhet.

Egyrészt mert a gyógyszerek hatása csak több hét után jelentkezik, másrészt a depressziót kísérő egyénileg eltérő tünetek miatt, különösen a terápia kezdeti szakaszában adnak kiegészítő szereket az alvászavar vagy szorongás tüneteire. Előbbire a benzodiazepin, utóbbira az alprazolam a bevált hatóanyag.

Tévhitek a depresszióról

• Könnyű felismerni az depressziós embert.

A valóságban a depressziósok gyakran titkolják állapotukat, mert önmaguk sem értik, mi zajlik bennük, és szégyellik, hogy nem tudnak megfelelni a környezet elvárásainak. Az elutasító reakcióktól még inkább visszahúzódnak.

• Csak akarat kérdése kijönni a depresszióból.

Na igen, pont annyira, mint erős akarattal legyőzni a tüdőgyulladást. Az agy is egyik testrészünk, ráadásul sokkal bonyolultabb, mint a többi szerv. A depressziót nem lehet vasakarattal legyőzni, kontrollálni. A „szedd össze magad” típusú jótanácsok hatástalanok.

• Pedig nincs is oka panaszra – bezzeg nekem!

Ha valaki körül látszólag minden rendben van, akkor miért lesz depressziós? Kétségtelen a negatív események, a stressz szerepe, azonban az okok között fontos szerepet játszik az öröklött genetikai hajlam és más biológiai tényezők. A már korábban elszenvedett depresszió is fogékonnyá tesz, a bonyolult idegrendszeri mechanizmusok labilissá válnak, kisebb stressz hatására is felborul az egyensúly. A legsikeresebb ember is válhat depresszióssá.

Tavaszi fáradtság vagy depresszió?

Addig volt jó, amíg a tavaszi fáradtságot a téli vitaminhiánynak tulajdonítottuk. Márciusban boldogan faltuk a primőr retket és újhagymát. Manapság nyomjuk a kombinált multivitamin koktélt, a tavaszi fáradtság mégis maradt.

A korszerű agykutatás bebizonyította, hogy a tavaszi fáradtságért a szervezet biológiai ritmusa és idegélettani változások a felelősek. Biológiai óránk követi az évszakok ritmusát is, aminek mélypontja a tél vége: ilyenkor a leglassabb a központi idegrendszerben a szerotonin anyagcsere. Ennek a hormonnak lényeges szerepe van a szorongás csökkentésében, a hangulat és az aktivitás szabályozásában, ezért a depressziós kórképek egy részénél is megfigyelhető a tünetek tavaszi megjelenése és rosszabbodása.

A múló tavaszi levertség még nem depresszió. Aggodalomra ad viszont okot a testi tünetek jelenléte: gyakori az alvászavar, a fáradékonyság, a teljesítménycsökkenés, a rossz közérzet, a fejfájás, szájszárazság, gombóc-érzés, mellkasi-, hasi panaszok, székrekedés, menstruációs és szexuális zavarok, krónikus fájdalmak. Ezek a hangulat romlása nélkül is megjelenhetnek, vagyis az orvosi értelemben vett depressziós ember nem feltétlenül rossz hangulatú! A tavaszi fáradtság tehát kezelést nem, csak odafigyelést igényel. A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a fizikai állapotunknak, teljesítőképességünknek megfelelő testmozgás a legjobb ellenszer – leginkább a szabad levegőn.


A depresszió a felnőtt lakosság 5-8 százalékát érinti, és kétszer olyan gyakori a nők között.

Gyászjelentés

Közeli hozzátartozó elvesztése a legsúlyosabb lelki trauma, ami természetes reakcióként a depresszió tipikus ismérveivel jár együtt. Ha a tünetek két hónap múltán is fennállnak, akkor már depresszióról beszélünk, ami kezelést igényel.