Tavaszi fáradtság

Posted by in Tűnetekről érthetően

A tavaszi fáradtságot egészen a legutóbbi időkig egyértelműen a téli egyoldalú táplálkozás következtében kialakuló vitaminhiánynak tulajdonítottuk. Azonban ma már télen is széles rétegek számára elérhetők a C-vitaminban gazdag gyümölcsök, divatba jöttek a különféle vitaminkombinációk – a tavaszi fáradtság mégsem tűnt el a színről.

Ma, a korszerű agykutatás eredményeinek birtokában tudjuk, hogy a tavaszi fáradtságért a szervezet biológiai ritmusainak változása a felelős. Biológiai óránk nem csak napi, hanem annál rövidebb és annál hosszabb, hónapok, sőt , évszakok szerinti ritmusokat is követ.

A régi idők orvosai is tudták, hogy egyes betegségek évszakos ritmusokat követnek. Megfigyelték, hogy néhány kórkép, például a fekélybetegség hajlamos a tavaszi kiújulásra, súlyosbodásra. A jelenség hátterében a különféle élettani működések évszakos hullámzása áll.

Ilyen idegélettani változás, hogy tél végén, kora tavasszal a központi idegrendszerben a szerotonin forgalom éves mélypontjára csökken. A szerotoninról tudjuk, hogy lényeges szerepe van a szorongás csökkentésében, a hangulat- és az aktivitás szabályozásában. Ma, a kiegyensúlyozott vitaminellátottság korában azt gondoljuk, hogy a tavaszi fáradtság inkább a szerotonin anyagcsere tavaszi mélypontjának tudható be. Ezt jelzi az a tény is, hogy a depressziók egy részénél is megfigyelhető a tünetek tavaszi megjelenése, esetleg az állapot rosszabbodása.

A depresszió a tavaszi fáradtságtól függetlenül is gyakran jelentkezik testi tünetek formájában. Nagyon gyakori tünet az alvászavar, a fáradékonyság, az aktivitás- és teljesítménycsökkenés. A beteg közérzése általában rossz. Ezen túl gyakori a fejfájás, szájszárazság, gombóc-érzés, mellkasi-, hasi panaszok, székrekedés, menstruációs zavarok, a szexuális vágy és aktivitás csökkenése, a krónikus fájdalmak, stb. Ezek időnként akár a hangulat romlása nélkül is megjelenhetnek, vagyis az orvosi értelemben vett depressziós ember nem feltétlenül rossz hangulatú! Olyan visszatérő testi panaszok esetén, amelyek mögött nem sikerült fizikai kiváltó okot kimutatni, mindig érdemes gondolni a depresszió lehetőségére.

A testi panaszok fennállása azonban még a szakemberek számára is gyakran megnehezítik a kórkép felismerését. A kutatások szerint a családorvosnál megjelentek körülbelül 25%-a, a sűrűn orvoshoz járók 52%-a pszichiátriai betegségben, többségük kedély- vagy szorongásos zavarban szenved. A családorvos számára megnehezíti ezek felismerését az a tény, hogy a betegek 95%-a testi panasszal keresi fel őket. Ha a betegnek egyidejűleg testi és pszichés betegsége is van, rendszerint csak az előbbit kezelik. Hétszeresére emelkedik a helyes kórisme felállításának az esélye, ha a beteg pszichés tünetet is említ. Ezért fontos, hogy az orvoshoz fordulás során ne csak a testi-, hanem a lelki állapotunk változásairól is beszámoljunk.

Az élettani mélypontot jelentő tavaszi fáradtság szerencsére az esetek többségében múló állapot. A „kezelésben” kiegyensúlyozott táplálkozás mellett az elmondottaknak megfelelően nem az erőltetett vitaminfogyasztás a legfontosabb, hanem a fizikai állapotunknak, teljesítőképességünknek megfelelő testmozgás, lehetőség szerint minél inkább a szabad levegőn. Depresszió gyanúja esetén természetesen nem szabad késlekednünk szakember felkeresésével.

dr. Somogyi Andrea pszichiáter, klinikai farmakológus