Szakítás

Posted by in Interjúk, Maxima

Egyik napról a másikra elhagyott a pasid? Fogalmad sincs, mit csinálj, hogyan tovább? Íme néhány tipp a túléléshez.

Reggel van, egy újabb nap, de érzed, hogy ez különlegesebb, mint a többi. Hiszen a párod vacsorázni hívott, be akar jelenteni valamit. Talán egy párizsi útra invitál? Vagy esetleg egy gyönyörű ékszer kíséretében szerelmet vall? Ilyen gondolatok kavarognak a fejedben. Aztán este megérkezel az étterembe, leülsz vele szembe, és akkor már érzed, hogy most nem ez fog következni. És milyen igazad van. A pasi megfogja a kezed, mélyen a szemedbe néz és azt mondja: vége, ennyi volt, ne haragudj, de van más. Sokkos állapotba kerülsz, a könnyeiddel küszködsz, majd kitámolyogsz a helyiségből, hívsz egy taxit, hazamész és feltúrod a hűtőd egy csepp alkohol után. Majd felteszed magadnak a kérdést, hogy akkor hogyan tovább.

Major Mariann (25) 2,5 év után kapta meg az elbocsátó szép üzenetet, szintén egyik napról a másikra. Párja azt mondta: neki ez a kapcsolat túl terhes. Azóta sem beszéltek normálisan, csak kisebb-nagyobb viták fordultak elő közöttük. „Ez 5 hónapja történt, úgy érzem, mostanra tettem túl magam rajta. Elég nehéz volt, hiszen az általa adott magyarázatot nem tudtam elfogadni, úgy éreztem, nem az igazi okot mondja. Nem tudtam, mit tegyek, belevetettem magam az életbe, fejest akartam ugrani egy másik kapcsolatba. Nem sikerült, valószínűleg mert érezték rajtam, hogy nem vagyok elég nyitott, illetve a görcsösséget. Egészen idáig tartott ez az állapot, egészen pontosan a napokban változott meg a helyzet. Most úgy érzem, végre megtaláltam a megfelelőt, aki már nemcsak egy sebtapasz, hanem valóban a párom lehet” – mesélte.

Faggassuk ki, aztán adjuk vissza a cuccait

Ahogy Mariann, úgy sokan mások sem tudják a megfelelő megoldást erre a helyzetre. Pedig a dolog nem is olyan nehéz, mint hinnénk. Mint Dr. Somogyi Andrea pszichiáter rámutat, a szakítás tulajdonképpen egy veszteség, a reakció pedig ennek megfelelően egy gyászreakció. Az első periódusban, közvetlenül a hidegzuhany után lebénulunk, nem értjük mi történt és miért. Szomorúság lesz úrrá rajtunk, és ezzel párhuzamosan ezer kérdés cikázik a fejünkben. Csak ülünk és gondolkodunk, végigéljük az elmúlt néhány hetet, válaszokat, intő jeleket keresünk. Ez egy darabig normális, viszont ha sokáig csináljuk ezt, akkor előbb-utóbb az elmeháborodottság bódító, ám nem túl hasznos állapotába kerülünk. Hogy ezt megelőzzük, érdemes felkeresni volt párunkat és megtudakolni tőle a kapcsolat megszűnésének okait. Így elkerüljük a hosszú időn át tartó és teljesen értelmetlen gyötrődést, agyalást, és végre elkezdhetünk koncentrálni az életünk újraépítésére. Merthogy újra kell építenünk. Az egészet.

A pszichiáter szerint első lépésben minél hamarabb meg kell válnunk volt pasink személyes cuccaitól. Szedjük össze papucsát, fogkeféjét, nálunk hagyott pulóvereit, és minden hasonlót. Kérjük meg, hogy tegyen ő is hasonlóképpen, majd futárral vagy egyéb módokon cseréljük ki a csomagjainkat. Sokan elhúzzák ezt, nem pakolják össze a holmikat, hogy ne kelljen szembesülniük az elválás tényével. Ez egy rossz taktika, csak lassítja a szakítás feldolgozását.

Viszonylag ritka, de mégis előfordul, hogy néhány nappal a szakítás után az elhagyott fél hisztériázni kezd. Sms-ben, e-mailben, telefonon ordítja ki magából az érzéseit volt pasijának. Ha úgy érezzük, hogy nekünk erre mindenképp szükségünk van, akkor ne fogjuk vissza magunkat. Azzal viszont legyünk tisztában, hogy az ilyen reakcióval nem érünk el semmit, maximum megerősítjük volt párunkat abban, hogy jól döntött – állítja a szakember.

Nem megoldás az elzárkózás

A személyes holmik kicserélését követően az elhagyottak általában kétféleképpen reagálnak. Vagy teljes depresszióba esnek és bezárkóznak, vagy belevetik magukat az élet sűrűjébe. Buliról bulira járnak, egyik kapcsolatból a másikba rohannak – meggondolatlanul és felelőtlenül. Ez afféle önigazolás, hogy lám-lám, mégis érek valamit, mégis kellek valakinek. Ugyanakkor az is tény, hogy hosszú távon egyik út sem vezet sehová. A depressziósok egy idő után igen mélyre süllyednek, saját, egyre negatívabb gondolataik teljesen felőrlik őket, elhatalmasodik rajtuk az érzés, hogy ők totálisan alkalmatlanok bármiféle kapcsolatra. A bezárkózás helyett ki kell beszélni a problémákat, fel kell csörgetni egy-két barátot, el kell mesélni nekik a történteket, meg kell hallgatni a véleményüket, és el kell fogadni a bíztatásukat. Ha ehhez nincs kedvünk, akkor írjuk ki magunkból az egészet. Így tudjuk kívülre helyezni a dolgot, ráadásul az írásnak hála nem marad bennünk feszültség, valamint csökken a fájdalom és a szomorúság is – tanácsolja Dr. Somogyi Andrea. A bulizóknak pedig ajánlott egy kicsit lassítani. Persze, járjanak el, kapcsolódjanak ki, viszont ne hozzanak életre szóló döntéseket. Gyakran látjuk, olvassuk, hogy egy elhagyott nő két hónap múlva már új párja oldalán mosolyog gyűrűs menyasszonyként. Az ilyen kapcsolatok ritkán lesznek tartósak, az eredmény: még egy tönkre ment ember az előző szakítás miatt.

Csináljunk programokat, jót tesz

Miután kellően kibeszéltük magunkat, elkezdhetjük végiggondolni: mit kezdünk az időnkkel. A szakítás után mindig egy teljesen új időszámítás veszi kezdetét. Már nincsenek közös programok délutánonként, egyszer csak egyedül maradunk. Érdemes ilyenkor felmérni, hogy mihez lenne igazán kedvünk? Milyen tevékenységek okoznak nekünk örömet? Nem muszáj mindenkinek azonnal teniszpartner után nézni. Ha úgy érezzük, egy jó könyv lenne az ideális, akkor vásároljuk azt meg, és olvassuk el. Ha a futás az, ami kikapcsol minket, akkor menjünk el futni. A lényeg, hogy jól érezzük magunkat. Tanácsos emellett a régi ismerősöket is elővenni. Vegyük fel velük újra a kapcsolatot, mondjuk el mi történt, és találkozzunk velük. Ez egyébként már a feldolgozás utolsó szakasza. Ekkor a fentiek mellett érdemes újra, tiszta fejjel átgondolni, miben hibáztunk annó. Hogy a következő kapcsolatunkban ugyanazt ne kövessük el.

Sokakban felmerül ilyenkor a kérdés, hogy tartsák-e a kapcsolatot régi párjukkal vagy szakítsák meg vele végleg? A pszichiáter úgy véli, az első egy-két hónapban jobb, ha nem beszélnek. Kettesben semmiképp. Az ilyen alkalmakkor ugyanis elhangozhatnak félreérthető mondatok, amelyekbe az elhagyott belekapaszkodik, és elkezd reménykedni, hogy talán még mindig őt szereti a másik. Ezzel szintén csak elnyújtja a folyamatot. Ha a pasi vissza akar térni, visszajön, a kapcsolattartástól függetlenül is. Hagyni kell elmenni.

Tippek:

– Kérdezzünk rá az okokra
– Adjuk vissza személyes holmijait
– Bulizzunk, de mértékkel
– Legyünk egyedül, de ne zárkózzunk el teljesen
– Szervezzünk magunknak olyan programokat, amelyekben örömünket leljük
– Hívjuk fel rég nem látott ismerőseinket
– Gondoljuk át, mit tegyünk majd másként legközelebb
– Ne tartsuk a kapcsolatot volt párunkkal, az első néhány hónapban semmiképp